Keleti temető

A dinamikusan fejlődő város számára azonban ezek a területek is kevésnek bizonyultak. A város vezetése az új temető helyét nem kellően átgondolt módon a mai Pécsi és Toponári utak kereszteződésénél jelölte ki. Később azonban a Németh István polgármester nevéhez fűződő városfejlesztési koncepcióba nem illett bele a temető helye. Az 1860-ban megnyílt temetőbe 1893. október 2-án temettek utoljára. 1891-tol kezdték kialakítani a mai temetőt. Elsőként a kápolna -1902-ben épült - környékét készítették elő temetés céljára. 1907-ben újabb területtel bővítették a temetőt. A régi temetőből csak a nevesebb személyeket helyezték át az újba. Így: Tar Csatár óvodaalapító és Kovacsics Őszinte ügyvéd sírját.

1925-ben Kladnigg Alajos cukorgyár igazgató kezdeményezésére munkások részére templom, kultúrház, halottasház építése kezdődött el. Ekkor épült a paplak is. A templom alapkövét 1925. március 16-án dr. Rott Nándor veszprémi püspök rakta le. Az építés főszervezője Boldizsár József Zoltán kanonok a - "lukas talpú pap" - volt, aki fáradtságot nem kímélve talpalt, hogy hívei számára méltó házat építtessen. A város jelentős pénzeszközzel támogatta az építést. A templomot 1928-ban szentelték fel.

Boldizsár József Zoltán kanonok a Jézus Szíve Egyházközség plébánosa 1932-ben akciót indít, hogy a templomot ezentúl Hősök templomának nevezzék és Somogy megyei elesett hősök neveit véssék márványtáblára. Elképzelését a pénzhiány akadályozta meg. 2001 - ben a Mártírok és Hősök Közalapítvány az eredeti terveknek megfelelően több mint 1100, a huszadik században elesett kaposvári katona és mártír nevét vésette fel a templom belső falán elhelyezett márványtáblákra.

A város legkedveltebb temetőjében jeles személyiségek is nyugszanak. Többek között Németh István polgármester, Rippl-Rónai József festőművész, Gönczi Ferenc múzeumigazgató. Itt nyugszik a tragikus sorsú szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea is. 1944-46 között alakították ki a hősök parcelláját, amelyben magyar, német, bolgár és olasz katonák alusszák örök álmukat. A szovjet katonák méltóbb körülmények között kegyeleti parkban temették el. A temetőben nem kevés azoknak a szép, igényesen elkészített sírköveknek a száma, amelyek önmagukban is művészi értéket képviselnek. Ilyen síremlék többek között vitéz Reichard Béla honvédezredes síremléke, aki a 44. gyalogezred utolsó parancsnoka volt.
A temető 2000-re gyakorlatilag betelt. Évente mintegy 300 rátemetés és újratemetés történik. 2001-ben a Somogy Temetkezési KFT. az Oroszországi Föderáció Nagykövetségével egyetértésben átépítette a szovjet kegyeleti parkot. Az átépítés eredményeként több mint 200 kripta, szegély és urnasírhely kialakítására nyílt lehetőség.