Kutas

Kutas település híres személyei

Kutas település sírversei

Rövid éltem gyorsan elrepültél

Ébredő tavasznak kisvirága

Óhajtásomra semmit nem épültél

Életemnek legszebb tavaszán

 

Bimbózni kezd - e virág a tavasz reggelén

Gyönyörűen üdült e rövid idején

De az Úr szólítá hervadásnak vala

Lelke szent atyjához a mennybe felszálla

hol áldja meg az ég Uram örök áldásával

Testét nyugtassa meg a csendes sírjába

 

Itt alussza síri álmát KOVÁCS JÁNOS népfelkelő,

ki a harctéren kapott betegségben életének

41. évében 1914. december 23-án meghalt.

 

Adjon az Isten neked békés pihenést

A véres csaták után a hazai föld hantjai alatt

Melyeket szeretteid hulló könnyei öntöznek

Álmodjál a nagy Magyarországról

Melyet bajtársaid fényes győzelmei tettek hatalmassá

a világ előtt

Istennek örökké tartó hatalma őrködjék porai

felett

 

Egy gondos jó atyának ím itt kellett hagyni

földi életet

Érte búsongó özvegyét, Aki mellettem jársz

olvasd írásomat

mily szomorúan hagytam el az én társamat.

Ím beteljesedett az írásnak szava

Született és meg kellett halnia

Könnyet hullassunk a hideg sírkőre

Mit a fájdalom terem

Szólj te kő! az õ nevének őre

Kit takar e gyászos sírverem.

E sírhalom szent ölébe

Farkas Mihály teste van betéve

69 évig élte a világot

Ekkor beköltözött a földnek porába

 

"Élőknek és holtaknak Ura, mennybéli Isten

adj csendes álmot az itt porladozó jó leányunknak,

akit az Isten kiszólított oly korán

szeretett körünkből és e zajló világból

Legyen áldott a sírhalom hantja,

Jó szívedet mely eltakarja."

 

"Elbúcsúzom, a föld már nem az otthonom,

De a szívemet örökre itt hagyom."

 

"Legyen nyugtom a sír mélyén, hisz fönt oly

rögös és göröngyös volt nékem"

 

"Mint mondják rólad szívemmel érzem lényed

bennem és mosolyod, gyengéd simogatásod,

de Te nem vagy, nem létezel, csak hiszem,

hogy a fénnyel érkezel"

 

"Itt nyugszik kedves gyermekünk

Akit oly nagyon szerettünk

Ki bánatunkat szavával elűzé és mosolyával

Felderíté mindnyájunkat.

Ki most oroszoknak fogja, kit nem ismert bár

édes atyja.

Mióta e sírban pihen a szívünk fáj, fáj szüntelen.

Mégis hisz mert így beszél, találkozunk a

lélek él, addig áldás, béke lengjen sírod felett

Kis fiacskánk isten veled"

 

"Beteg voltam, de nem búcsúztam el senkitől

gondoltam, hogy meggyógyulok, de nem így

történt,

Ezért búcsúzok mindazoktól, akik ismertek és

szerettek. Isten veletek."

 

"Tűzben égett tested nyugodjon békében"

Térkép