Somogyaszaló

Somogyaszaló település híres személyei

Somogyaszaló település sírversei

Korán eltávoztál

Mi lesz most a részem

Bús özvegyi fátyol

Szeretett jó férjem

Itt hagytad lánykád is

Én viselem gondját

Pótolni igyekszem az elvesztett apát

Ha megyünk a mezőre avagy a szőlőkertbe

Mindenkor csak kedves Te jutsz eszünkbe

Fent égi lakodból lelki szemeiddel

Tekints le folyton bánkódó kedveseidre

Addig csak nyugodjál.

Ha jõ a feltámadás ölelve - csókolva

Újra látjuk egymást.

"Kedves anyám ismertelek

Oly hamar a sírba tettelek

Fáj a szívem érted nagyon,

hogy te itt a sírban nyugszol."

Hazám védelmében leltem halálomat

Őseim földjében aluszom álmomat

Kedveseim szerelme haza hozott engem

Hitvesem könnyei áztatják síromat

Reá hagytam én két árvámat

Hazáért meghalni dicső szent áldozat

Megadja az Isten méltó babéromat

"Bús özvegyed, s árva leányod

Kiknek örök gyász halálod

Mint szomorú fűz hervadt lombja

Ráborulunk sírhantodra

És szüntelen gondolunk rád

Isten veled, Isten hozzád!"

Én téged soha nem felejtlek

Zápor módra hulla könnyem érted

És én csak akkor tudlak téged elfeledni

Ha megszűnik a szív érzelme

És elnémul minden jaj

Amely szív oly sokat szenvedett

Amíg élt és érzett.

Pillanatok alatt jött a halál érted,

Elragadva tőlem hõn szeretett élted,

Jézusunk szavában van vigasztalásom,

Ott, hol benne hisznek, a halál csak álom.

Biztató szavára lelkemben remény kél,

"Aki hisz énbennem, ha meghal is él!"

"Ügyünk oly semmiség"

E síremléken a szomorú fűz is reátok borul

Megtört a szívem a bánattól

Feledni nem csak fájni tud

Elsõ gyermekem elveszítém míg a harctéren

voltál

Hazajöttél ah Istenem téged is

elválasztott a halál

Itt hagytál kis árváddal, ki nem is

tudja, hogy Atyát veszített

Nekem kell bírni az Atyai gondok terhét

Lelkünk a mennyben együtt.

Isten legyen a vezérünk.

"Az az ígéret, amelyet Õ ígért nekünk:

Az örök élet." I. Ján. 2:25