A templom körüli temetkezőhely egy lezárt, árokkal, kerítéssel határolt terület, ahol a kerítésnek is megvan a maga jelentése. Az egyházi előírások szerint ugyanis a latrokat, tolvajokat, megkereszteletleneket, kiközösítetteket nem temethették el a temetőbe, csak az árokba vagy az árkon túlra.
Kaposváron a XIII. századtól valószínűleg a várban, ill. a vár közvetlen közelében temetkeztek. A vár 1555-ös elfoglalása után a törökök valószínűleg a Kossuth tér és az Arany Oroszlán patika közötti területet használták temetkezőhelyül. A törökök kiűzése után a fokozatosan vissza- és beköltöző lakosság az akkor még sövényfalú templom környékén, a mai Kossuth téren temetkezett. A temető közelében lévő közkút vize miatt állandó fertőzések, járványok pusztítottak a településen. 1770-ben született döntés arról, hogy a temetőt ki kell költöztetni a város szélére, a mai Gróf Apponyi Albert utca környékére. Ez a temető azonban hamarosan betelt, ezért a város megvásárolta a Cigli-féle telket, és 1843-tól már a mai Hársfa utca és a Fő utca közötti részen temetkeztek. Később a temető bővítéséhez a Virág utca és a malom közötti lejtős részt is megvásárolták. A hullaház a mai nyomda épülete helyén állt.