Gálosfa település híres embere

<<< Ferenczi József

Festetics család

Festetics Lajos >>>


Gálosfa

Festetics (Tolnai, nemes, gróf és herczeg) nemesi ágon Somogy vármegye, a társadalmi és jogélet egyik legkiválóbb családja , mely nemzedékeken át bámulatos vagyonszerző tehetséget mutatott. A család kimutatható első őse János. Zakmándy Katától született fia. Festetics Pál -1640 körül élt - Sopronban telepedett le feleségével kisnyomi Bornemisza Orsolyával. Pálnak már a tulajdonában volt a balatonkeresztúri és toponári birtok. Egyik fia, József (szül. 1694.) katona lett, a Mária Terézia alatti háborúkban tábornagyságig emelkedett. Festetics Pál (1725-1782.) kancelláriai tanácsos és Károly 1766. nov. 5-én grófi rangra emelkedtek. Így az idősebb grófi ágnak lettek alapítói. Ekkor a családból Somogy vármegyéhez egyedül Rudolfot (1802-1851.) fűzték rokoni kapcsolatok, felesége Czindery Júlián keresztül. Festetics Kristóf elsősorban vagyonszerző tehetség; az ősiségi jog teljes ismerete és a közpályája ebben nagy segítségére volt. 1727-ben alispánná nevezik ki, e tisztséget 1736-ig lát el. Megelőzőleg már követe volt Somogy vármegyének az 1722-es országgyűlésen. 1736 előtt megszerzi Trie márkitól a csurgói uradalmat (16 községet és 11 pusztát), a megyén kívül a keszthelyi, kemendi (ollári) Zala vármegyei, vasvári és hegyháti uradalmakat. Feleségével mezőszegedy Szegedy Judittal gyerekeik részére 1765-ben két hitbizományt alapított, a keszthelyit és a toponárit. Festetics Pál (1725-1782.) a kincstár szolgálatába lépett, mint ennek alelnöke 1772-ben grófi rangot kap. Kristóf, második fia, Lajos (+1798.) a toponári hittbizományt kapta. Ő a vármegye első másod alispánja. 1760-tól 1774-ig. 1769-ben megveszi Szily Ádámtól Szigetvárt mely 1832-ig volt családja kezén. Fiai: Kristóf (1762-1788.) vármegyei aljegyző; Antal, kinek a böhönyei; Lajos, kinek a hárságyi és gálosfai és szigetvári. János, kinek a toponári uradalom jutott és Mária Krisztina, Czindery Pálné. János a franciák ellen Győrnél esett el. Antal (1764-1853) a kezében összpontosult birtokokat még a Veszprém vármegyei déghi uradalommal növelte. A család egyik ága 1857-ben osztrák, 1874-ben magyar grófi rangot szerzett. A család nemesi (ősi) címere: kék pajzsban lebegő arany koronán álló, belső lábukkal arany markolatú egyenes kardot tartó, külső lábaikat egymás felé nyújtó, egymással szembefordult két arany oroszlán. Sisakdísz: a koronán álló, felemelt jobb lábában követ tartó, jobbra fordult daru. Takaró: mindkét oldalt aranykék. A címert megtartotta az 1772-ben gróffá tett ifjabb ág is. Tolnai Festetics Lajos földbirtokos, (1772 február 2-1840.) gálosfai katolikus templom altemploma. Emlékmű állapota: A templom jobb oldalán az oltárhoz közel állították fel a szürke gránitobeliszket, amelyen elhelyezték a család címerét. A maradványok elhelyezésére az oltár előtt kialakított altemplomban került sor. A lejárat vörös márvány lappal van lezárva.