Dél-dunántúli Temetkezési Egyesület Alapszabálya

I. Általános rendelkezések
      1. § Az egyesület neve: Dél-Dunántúli Temetkezési Egyesület

Székhelye: „7400Kaposvár, Mező u. 2."

2. § Az Egyesület demokratikus elveken működő érdekvédelmi, társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

3.     § Az Egyesület temetkezési, valamint temetkezéssel kapcsolatos kiegészítő tevékenységet folytató szervezetek és magánszemélyek szerveződése. Az Egyesület szakmai és egyéb tevékenységét a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az Alapszabály és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján végzi.

4.     § „Az egyesület regionális szervezetként csatlakozik az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestülethez (OTEI), melynek székhelye: 1086 Budapest, Fiumei út 16. A közgyűlés elfogadja, hogy az OTEI mindenkori tagdíját megfizeti. Az egyesület tagdíj megfizetését követően küldött állítási jogot kap az OTEI közgyűlésébe. A küldött a közgyűlésen teljes jogú tagként vesz részt."

 
II.      Az Egyesület céljai és feladatai

5.       § Az Egyesület működési területén szervezi és segíti a részben vagy egészben temetkezési szolgáltatással foglalkozó gazdálkodó szervezetek és magánszemélyek tevékenységét. Folyamatos kapcsolatot biztosít tagjai között, részükre érdekvédelmet biztosít.

6.       § Az Egyesület a célok megvalósítása érdekében:

 

-      kezdeményezheti jogszabályok felülvizsgálatát, kiegészítését, módosítását, vagy újra alkotását,

-      véleményezi és szükség szerint előkészíti a szakmára vonatkozó jogszabályokat,

-      arra törekszik, hogy a temetkezési vállalkozói jogosítványt kérelmezők és a szervezett rendes tagok, szakmai felkészültségét és alkalmasságát elősegítse,

-      véleményezi a szakmát érintő gazdasági folyamatokat,

-      regionális szervezetben szakmai tanácskozásokat és előadásokat szervez,

- folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervezetekkel, amelyek kommunikációs területeken munkájukhoz kapcsolódhatnak és amelyek céljaival egyetért. A szakmával kapcsolatban állást foglal és javaslatokat tesz azok nyilvánosságra, a törvényhozás, a közigazgatás és mások tudomására hozására,

- a szakma fejlődésének elősegítésére tanulmányutakat, tapasztalatcseréket és szakmai konferenciákat szervez.

- „elősegíti a hazai temetőkben, sírkertekben, kegyeleti parkokban nyugvó neves személyek sírjainak megóvását, gondozását, kegyeleti jogok gyakorlása során az emberi és állampolgári jogok érvényre jutásának biztosítását, a kulturális örökség megóvását és a műemlék védelmét. Hozzájárul az önkormányzati és egyházi temetőkben a kegyeleti - temetési és temetői - kultúra megőrzéséhez, ápolásához."

III.       Az Egyesület tagsága
 

7.       § Az Egyesület tagja lehet minden magyar állampolgár, feltéve ha nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Egyesület tagja lehet minden olyan gazdálkodó szervezet, amely tevékenységét az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően végzi, az alapszabályt elfogadja és az Egyesület céljai eléréséhez szükséges tevékeny közreműködést vállalja, valamint a szervezetbe való belépési szándékát írásban jelezte és azt a közgyűlés elfogadta.

8. § Az Egyesület alapító rendes tagjaimindazon személyek, akik az alakuló közgyűlésen megjelentek, és az Egyesület alapszabályát elfogadták.

 

A döntés a tag felvételéről az elnökség hatáskörébe tartozik. A rendes alapító tagok tagsági viszonya megszűnik:

-   a tag lemondásával,

-   a tag halálával,

- jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,

-   felszámolási eljárás kezdeményezésével,

-   súlyos etikai vétség alapján kezdeményezett kizárással,

-   „tagdíjfizetés egy évnél hosszabb idejű elmulasztásával (önkizárás),"

 

„Az egyesületi tagság bármilyen módon történő' megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen részesedés sem illeti meg."

 

9. § A rendes alapító tagok jogai és kötelezettségei:

Az Egyesület alapító tagjai jogosultak:

 -       az egyesület közgyűlésén részt venni,

-       elnökség tagjainak megválasztásában részt venni, az elnökség tagjai közé a tagok maguk is választhatók,

-       a közgyűlésen a tagoknak kérdés feltételi, és javaslattételi joga van,

-       az egyesület rendezvényein, és tevékenységében részt venni,

-       betekinteni az egyesület éves beszámolójába, és a közhasznúsági jelentésébe.

Az Egyesület alapító tagjainak kötelessége:

-       az Egyesület eredményességéhez szükséges rendezvényeken részt venni,

-       tagdíjat befizetni,

-       az alapszabály, és a közgyűlés határozatait betartani,

-       az Egyesület tisztségébe történő megválasztása esetén a legjobb képességei szerint eljárni.

10. § Az Egyesület továbbá pártoló és tiszteletbeli tagokból áll.

 

Az Egyesület pártoló tagja lehet minden bel- és külföldi jogi személy. A pártoló tag a szervezetben tisztségre nem választható és szavazati joggal nem rendelkezik. A pártoló tag tagdíjat saját elhatározása alapján az általa felajánlott mértékben fizet.
Pártoló tag felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Tagsági viszonya lemondással és a tag halálával, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.

11. § Tiszteletbeli taggá választható az a külföldi és magyar állampolgárságú személy, aki szakmai tevékenységével vagy az Egyesület külföldi kapcsolatainak ápolásával jelentős érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tag a szervezetben tisztségre nem választható és szavazati joggal nem rendelkezik.

A tiszteletbeli tagságról - az elnökség javaslata alapján - a közgyűlés dönt.

 

Tagsági viszonya lemondással és a tag halálával, valamint a társaság jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg.

  

IV.    Az Egyesület szervezete és működése

 

12.     § Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés.

A közgyűlés a tagok összességéből áll. A közgyűlést évente legalább kettő alkalommal össze kell hívni.

A közgyűlést az Egyesület elnöke hívja össze.

A közgyűlést a napirendi pontok közlésével 8 nappal előre történő írásos meghívó kézbesítésével kell összehívni. A közgyűlésen a tagok személyesen vesznek részt.

A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt az egyesület tagjainak 1/3-a a cél és a napirendi pontok írásbeli megjelölésével indítványozza.

Az egyesület közgyűlései nyilvánosak, de bármelyik tagjavaslatára zárt ülést kell elrendelni. Az egyesület elnöke az ok megjelölésével javasolhatja a „zárt ülés” megtartását, arra a napirendi pontra nézve, mely az egyesület belső jogviszonyaira nézve tartalmaz határozati javaslatot. A „zárt ülés" megtartásának kérdésében a közgyűlés egyhangúan szavaz.

13.     § A közgyűlés határozatképessége:

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon az egyesület szavazati joggal rendelkező tagjainak több, mint a fele képviselve van.

Az egyesület minden tagjának egy szavazata van.

A közgyűlés határozatképtelensége esetén 15 napon belül változatlan napirenddel új közgyűlést kell összehívni. A megismételt közgyűlés helyét, idejét az eredeti meghívóban kell közölni.

Az így megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők szavazati jogának mértékétől függetlenül határozatképes.

 

A közgyűlés határozatképessége esetén szavazatait a következőképpen hozza:

A közgyűlés határozatait szótöbbséggel- és nyílt szavazással - hozza.
Az egyesület tisztségviselőit - így, az elnököt, alelnököket, ellenőrző bizottság tagjait, elnökség tagjait, titkárt, gazdálkodásért felelős személyt - a közgyűlés titkos szavazással választja meg.

Az alábbi határozatok meghozatalához a közgyűlés 3/4 - es szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

a.) döntés az Egyesület céljainak és feladatainak körébe tartozó tevékenységek meghatározása

b.) döntés a vagyon célszerinti felhasználása tárgyában,

c.) alapszabály módosításához,

d.) döntés súlyos etikai vétség alapján kezdeményezett tag kizárásáról

 
A közgyűlés egyhangú határozata szükséges:

a.) az éves beszámoló jóváhagyása és az évi költségvetés elfogadásához,

b.) határozatok „nem nyilvános" megjelöléssel történő, ellátásához és a közgyűlés „zárt ülés" elrendeléséhez,

c.) a „nem nyilvános" megjelöléssel ellátott határozatba történő betekintés megengedése kérdésében.

 A határozathozatallal kapcsolatban az esetleges szavazategyenlőség esetén elnök szavazata dönt.

14. § A közgyűlés határozatainak nyilvántartása:

A közgyűlés üléseiről, a jelenlévők megjelölésével jegyzőkönyvet kell vezetni.

 Az ülésen meghozott határozat akkor érvényes, ha azt az egyesület elnöke, és a határozat meghozatalában részt vett tag hitelesíti. A határozatok nyilvántartásából ki kell tűnnie a döntés tartalmának, időpontjának, hatályának és a döntést támogatók és ellenzők számarányának.

15. § A közgyűlés határozatainak nyilvánosságra hozatala:

 

A közgyűlés azon határozatait, melyek konkrét személyekre nézve tartalmaznak döntést az érintettekkel írásban is közölni kell a határozat meghozatalát követő 15 napon belül.

16. § A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek:

 a.) döntés az egyesületi vagyon hasznosításának módjáról, és mértékéről,
b.) döntés az egyesület által meghirdetett rendezvények kiírásáról,
c.) éves beszámoló, és költségvetés elfogadása,

d.) az egyesület megalakulásának, szétválásának, megszűnésének, és más szervvel való egyesülésének kimondása,

e.) az éves tagdíj évenkénti megállapítása,
f.) az alapszabály elfogadása, és megállapítása, és módosítása,

g.) az elnök, alelnökök és az elnökség, ellenőrző bizottság tagjainak és az Egyesület titkárának, és gazdálkodásért felelős tagjának megválasztása, visszahívása,
i.) döntés súlyos etikai vétség alapján kezdeményezett tag kizárásáról
j.) döntés mindazokban az ügyekben, melyeket a közgyűlés saját hatáskörébe utal.

V.  Az elnökség

 

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve az öt tagú elnökség, mely jogosult dönteni mindazokban a kérdésekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökségnek tagja az elnök és a két alelnök. Az elnökség tagjai megbízatásukat a közgyűléstől 5 évre kapják. Az elnökség tagjai újraválaszthatóak.
 
„Az elnökség tagjai díjazásban nem részesülnek."

 

Az elnökség akkor határozatképes, ha annak ülésén legalább három elnökségi tag részt vesz. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az esetleges szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Az elnökség üléseit az elnök hívja össze negyedévente egy alkalommal. Az elnökség üléseit a napirendi pontok közlésével 8 nappal előre történő írásos meghívó kézbesítésével kell összehívni. Az elnökség üléseit az elnök vezeti le.

Az elnök akadályoztatása esetén bármely elnökségi tagot felkérheti az ülés összehívására, levezetésére, felkérés hiányában az elnökségi tagok maguk közül egyszerű szótöbbséggel levezető elnököt választanak. Az elnökség munkájáról évente legalább egy alkalommal köteles a közgyűlésnek beszámolót készíteni. Az elnökség egyes feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes jellegű munkabizottságokat hozhat létre.

17. § Az elnökség feladata és hatásköre:

    a.) a tagfelvétel iránti kérelmek elbírálása,
b.) az elnök tiszteletdíjának megállapítása,
c.) támogató tagokkal való kapcsolattartás,
d.) felajánlások elfogadása,
e.) a közgyűlés előkészítése, a tervezett közgyűlési napirendi pontok felvétele, és a meghívók kiküldése az egyesület tagjainak,
f.) döntés mindazon kérdésekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

18. § Az egyesület elnöke:

 

Az egyesület elnöke az egyesületet harmadik személlyel szemben önállóan és teljes jogkörrel képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnököt a két alelnök helyettesíti, akik a képviselet ellátásakor együttes jegyzési joggal rendelkeznek.

Az elnök feladata és hatáskörébe tartozik:

a.) felelős az egyesület törvényes és alapszabálynak megfelelő működéséért,

b.) vezeti az egyesület közgyűlését,

c.) gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásairól,

d.) intézkedik a közgyűlés és az elnökség hatáskörébe nem tartozó ügyekben,

e.) rendelkezik az egyesület bankszámlája felett,

f.) a jogszabályi előírásoknak megfelelően megteszi a szükséges bejelentéseket az arra illetékes hatóságoknál,

 

19. § Az elnök és az elnökség, mint képviseleti szerv megválasztása:

Az elnökségi tagság és az elnöki tisztség megszűnik a lemondással vagy a közgyűlés általi visszahívással, továbbá halál esetén.

20. § A titkár ügyviteli feladatai:

-   az Egyesület közgyűléséről, az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet vezet,

-   a tagfelvétel iránti kérelmeknek, és a közgyűlés határozatainak nyilvántartásáról gondoskodik,

-   gondoskodik az Egyesület ügyvitelével járó adminisztratív feladatok ellátásáról.

 

Az Egyesület titkárának munkáját az egyesület elnöke irányítja és felügyeli.

VI. Az ellenőrző bizottság:

 

21 .§ Az egyesületnél három tagú ellenőrző bizottság működik. Az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztására és visszahívására a közgyűlés jogosult. Az ellenőrző bizottság tagjai megbízatásukat a közgyűléstől 5 évre kapják. "Az ellenőrző bizottság tagjai díjazásban nem részesülnek."

Az ellenőrző bizottság mindennemű korlátozástól mentesen jogosult ellenőrizni az egyesület működését, gazdálkodását.

22.§ Az ellenőrző bizottság feladata és hatásköre:

-      az egyesület elnökétől bármely ügyben felvilágosítást kérhet,

-      az egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja, illetőleg azokat szakértőivel megvizsgáltathatja,

-      tagjai az egyesület közgyűlésének napirendjére indítványt tehetnek,

-   összehívhatja a közgyűlést, ha azt az egyesület érdeke megkívánja, és annak összehívását az egyesület elnöke megtagadja.

Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni valamennyi, a közgyűlés elé terjesztett fontosabb jelentést, továbbá: éves beszámolót. Vizsgálatának eredményét a bizottság ismerteti a közgyűléssel, mely nélkül az éves beszámoló elfogadásáról érvényesen határozat nem hozható.

 

A Bizottság elnökét a közgyűlés választja meg, ül. visszahívására is a közgyűlés jogosult. A Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

Határozatképességéhez mindhárom tag jelenléte szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A Bizottság üléseit az elnök hívja össze az ülést megelőző 8 nappal. Az ülés összehívását két bizottsági tag is kérheti az ok és cél megjelölésével. Ilyenkor, ha az elnök a felkérésnek 8 napon belül nem tesz eleget, a két bizottsági tag is jogosult a napirend megjelölésével az ülést összehívni. A Bizottság tevékenységének rendjét ügyrendjében szabályozza, amit maga fogad el és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti.

VII.   Az egyesület gazdálkodása és vagyona:

Az egyesület bevételei:

-       az elnökség által megállapított tagdíj,

-       magán-, és jogi személyek felajánlásai, adományai,

-       egyéb rendezvények bevételei,

-       egyéb bevételek.

 

Az egyesület a fenti bevételekkel éves költségvetés alapján gazdálkodik.

Az Egyesület gazdálkodásáért felelős tagja gondoskodik az Egyesület vagyonának kezeléséről. A gazdálkodásért felelős tag feladata az éves beszámoló elkészítése, és közgyűlésnek történő ismertetése. Az Egyesület éves beszámolója tartalmazza az Egyesület gazdálkodásának főbb adatait, és a tárgyévben végzett tevékenység részletes ismertetését.

Az éves beszámolót a gazdálkodásért felelős tag köteles megküldeni az Egyesület tagjainak, az évzáró Egyesületi közgyűlés időpontja előtt legkésőbb 30 nappal. Az éves beszámolót az Egyesület elnöke ismerteti a közgyűléssel.

 

Az éves beszámolót a közgyűlés hagyja jóvá egyhangú határozatával.
Amennyiben a közgyűlés a beszámolót nem hagyja jóvá, úgy az elnökség és a tagok által tett egyéb javaslatok, és vélemények alapján 30 napon belül új beszámolót kell készítenie. Ebben az esetben a beszámoló jóváhagyása végett rendkívüli közgyűlést kell tartani, melynek időpontját a korábbi közgyűlésen kell kihirdetni.

Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök, alelnökök és a gazdálkodásért felelős személy közül két személy együttes aláírására van szükség.

 

VIII.     Működési előírások:

Az egyesület a Ptk., az 1989. évi II. tv. rendelkezései, valamint a mindenkori hatályos számviteli előírások, jelen okirat és az ez alapján készült belső szabályzatok szerint működik.

Az egyesület megszűnésére a Ptk. erre vonatkozó rendelkezései irányadók.

 

IX.   Záró rendelkezések:

 
Jelen alapszabály valamennyi az alakuló közgyűlésen résztvevő alapító részéről került megállapításra, és elfogadásra egyhangú, nyílt szavazással.

 

Az egyesület alapszabályát a Pécsi Törvényszék veszi nyilvántartásba határozat alapján, melyet az egyesület elnöke nyújt be.

 

Az egyesület elnöke jelen okirat aláírásával meghatalmazza a dr. Fejér Áron ügyvédet (7621 Pécs, Irgalmasok u. 24.) az Egyesület alapszabályának megszerkesztésével és a Pécsi Törvényszék előtti képviselettel.

 
Záradék:

Az alapszabályban módosításra került: az alapszabály I. pontjának 1 §-a módosult (székhely),
 - I. pontja kiegészült egy újabb §-al.

-   II. pontja kiegészítésre került

-   III. pontja kiegészítésre került

-   IV. pontja kiegészítésre került

-   V. pontja kiegészítésre került

-   VI. pontja módosításra került

-   új VII. pont lett

-   a korábbi VII. pont VIII. pontra változott mely módosításra került

-   a korábbi VIII. pont IX. pontra változott mely módosításra került

 

Alulírott Dr. Fejér Áron jogi képviselő igazolom, hogy a jelen alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Az Egyesület alapító tagjai figyelemmel a Pécsi Törvényszék 14. Pk. 60.006/2001/21. szám alatti hiánypótlásra felhívó végzésének megfelelően az Alapszabályt pontosították, és azt a 2012. október 12. napján megtartott közgyűlésen a fenti tartalommal elfogadták.

 

Kelt: Pécsett, 2012. október 12. napján

                                                                                      Puskás Béla

                                                                                  az Egyesület elnöke

    

szerkesztettem és ellenjegyzem Pécsett, 2012. október 12. napján

 

Dr. Fejér Áron
Ügyvéd
7621 Pécs, Irgalmasok u. 24.